A mesterséges intelligencia jogalanyisága adatvédelmi megközelítésben. Reflexió Metzinger Péter: Mesterséges intelligencia, polgári jogi cselekvőképesség, jogalanyiság című tanulmányára

Abstract

A jogtudományi álláspont mára közel egységesnek mondható abban, hogy nem veti el a mesterséges intelligencia (MI) jogalanyisága elfogadhatóságának lehetőségét, mivel a mesterséges intelligencia polgári jogi szempontból a technikai fejlődéssel dologból egyre inkább személlyé válik. Az MI jogalanyisága szabályozásának szükségessége olyannyira elfogadott, hogy az Európai Unióban közelmúltban elfogadott mesterséges intelligencia rendeletének (AI Act) előkészítése során hosszabb ideig tartotta magát az a koncepció, hogy a rendeletben az elektronikus személyiségi kategória szabályozása is szükséges lenne. Metzinger Péter kiváló tanulmánya szerint polgári jogi szempontból így a kérdés mára szinte már csak az lehet, hogy a technikai fejlődés mikor éri el azt a szintet, amikor már elkerülhetetlen a mesterséges intelligencia jogalanyiságának szabályozása. E körben egyebekben a szakirodalomban az álláspontok megoszlanak a szabályozás szükségességének tényleges realitása és jelenlegi science fiction jellege között. További kérdés, hogy a társasági jogi szabályozáshoz hasonlóan szükséges-e, hogy a mesterséges intelligencia fejlettségétől függően a jogi szabályozás a jogalanyiság különböző szintjeit is szabályozza oly módon, hogy – a társaságokhoz hasonlóan – minél fejlettebb a mesterséges intelligencia, a jogi szabályozás annál erőteljesebben függetlenítse az őt létrehozó vagy működtető személyektől, és annál nagyobb önállósággal ruházza fel jogok és kötelezettségek szerzése, illetőleg felelősségvállalása tekintetében.