Bevezetés A puha költségvetési korlát című kötethez

Abstract

A puha költségvetési korlát gondolatának első felvetése óta eltelt négy évtizedben sokat haladt előre a probléma megértése. Vitatkozva azokkal, akik csupán a veszteséges szocialista vállalatok kimentésére szűkítenék le a jelenség értelmezését, a tanulmány rámutat arra, hogy sokféle szervezetben és formában, a gazdaság sok szférájában felléphet a szindróma, s pénzügyi baj esetén sokféle eszközt használhatnak kimentésre. Egy-egy kimentési akció önmagában még nem hozza létre a puha költségvetési korlát szindrómáját, ez akkor bontakozik ki, ha a kimentés beépül a várakozásokba. Különös figyelmet kívánnak azok a motívumok, amelyek kiváltják a jelenséget mind a kimentett, mind a kimentő szervezetben. A tanulmány helyzetjelentést ad a szindróma elterjedtségéről a szocialista és kaptalista rendszer különböző periódusaiban, illetve különböző szektoraiban. A szerző kifejti álláspontját normatív kérdésekben, hozzászól a káros hatások ellen fellépő terápiához. Először a valóságos gyakorlattal foglalkozik, majd kijelöli a puha költségvetési korláttal kapcsolatos elmélet helyét az eszmék és modellek világában. Bemutatja, hogyan viszonyul más elméleti irányzatokhoz, többek között az intézményi és viselkedési közgazdaságtanhoz, az erkölcsi kockázat és az időbeli következetlenség elméleteihez. Számot ad arról, mennyire terjedt el a puha költségvetési korlát gondolkodási apparátusa a szakirodalomban; hol tart a közgazdászszakma általi „kanonizálása”. Végül áttekinti a főbb kutatási feladatokat.