A porteri gyémántmodell alkalmazása a mikroszintű versenyképesség mérésére

Abstract

A szerző jelen cikkében a porteri gyémántmodell elméleti keretrendszere alapján kívánja bemutatni a mikro-(vállalati) szintű versenyképesség mérésének egy lehetséges módját a tulajdonoson kívül legalább egy főt foglalkoztató vállalkozások 500 fős ágazati reprezentatív mintáján. Munkája során 8 változót definiál, melyekből faktoranalízis segítségével a gyémántmodell négy csúcsát állítja elő. A faktorok összeadása után öt egyenlő részre bontja a folytonos, normális eloszlású versenyképességi indexet, majd megvizsgálja és bizonyítja, hogy a kapott csoportok helyes értelmezési keretet adnak a vállalati szintű, relatív versenyképesség mérésére. Végezetül a diszkriminanciaanalízis eredményei alapján felhívja a figyelmet arra, hogy az alapadatok ismeretében versenyképességi csoportokba csak kétharmados biztonsággal tudjuk a vállalatokat besorolni.