A nézőtéri sportfogyasztás motivációit mérő, magyar nyelvű SPEEDE-H skála validációja és néhány eredménye

Abstract

A professzionális sport világának egyik legfontosabb szereplője annak fogyasztója, vagyis a sportesemények helyszínén, valamint a média közvetítései révén otthonukban vagy közösségi tereken szurkoló nézők tömegei. A passzív vagy más néven nézői sportfogyasztás vizsgálata éppen ezért került a sportmarketing aspektusaival foglalkozó nemzetközi szakemberek érdeklődésének középpontjába. A szerzők cikkükben arra keresik a választ, hogy milyen tényezők húzódnak meg a különböző magyar elsőosztályú látvány-csapatsportágak szurkolóinak mérkőzéslátogatása mögött, miben különböznek egymástól az egyes szurkolói szegmensek? E motivátorok azonosítása érdekében ezért létrehoztak egy magyar nyelven eddig nem elérhető mérőskálát. Írásukban a szurkolók motivációit vizsgáló nemzetközi szakirodalom áttekintését követően bemutatják az eredeti SPEED skála kialakításának és felépítésének jellemzőit, valamint azon folyamatot, amely révén létrehozták a sportfogyasztás mögött húzódó motivációkat mérő magyar nyelvű, kiegészített SPEEDE-H skálát. A hasonló skálák validitásvizsgálati módszereit követve két mintavételi eljárás (n=137 és n=1920) során alakították ki, majd véglegesítették, az összesen 12 itemből és hat faktorból (társas kapcsolatok, teljesítmény-, önbecsülés-, izgalomkeresés-, kikapcsolódás/elmenekülés- és esztétikummotiváció) álló helyszíni sportfogyasztási motivációt mérő skálát. Az eredmények tükrében a SPEEDE-H alkalmas arra, hogy mérje a magyar helyszíni nézők motivációit és szegmentációs instrumentumként szolgáljon a klubok marketingszakemberei számára a vizsgált négy látvány-csapatsportágban (jégkorong, kézilabdázás, kosárlabdázás, labdarúgás). A kutatás során a vízilabda-szurkolóktól vett részmintát annak alacsony elemszáma (n=62) miatt végül kivonták, ezért nem teljes a bemutatásra került látvány-csapatsportágak köre.