Magyar vállalkozások felszámolásának előrejelzése pénzügyi mutatóik idősorai alapján

Abstract

A vállalatok felszámolásának előrejelzésében általános gyakorlat a számviteli adatokból kapott hányados típusú pénzügyi mutatók használata. E mutatókat általában csak az utolsó lezárt üzleti év adatai alapján kalkulálják. Az így felépített modellek azonban statikus jellegűek, s nem veszik figyelembe a vállalati gazdálkodás folyamatjellegét. E hiányosság kiküszöbölésére korábban Nyitrai [2014a] tett kísérletet a statikus pénzügyi mutatószámok idősoraiból képzett, úgynevezett dinamikus pénzügyi mutatók használatával – azonban számos, önkényesnek tűnő feltételezéssel élt, amelyek közül tanulmányunkban kettőt feloldunk. Az idézett cikk csak döntési fák segítségével vizsgálta a pénzügyi mutatók időbeli trendjét kifejező változó hatékonyságát. Most e megközelítés hatását a modellek előrejelző képességére a – szakirodalomban általánosan elterjedt – logisztikus regresszió keretei között vizsgáljuk meg. Nyitrai [2014a] a pénzügyi mutatók teljes idősorait felhasználta, ennek szükségessége kérdéses lehet, ezért megnézzük a csődmodellek előrejelző képességét annak függvényében, hogy hány évre visszamenően vesszük figyelembe a pénzügyi mutatók értékeit.