Az oktatáskutatás inter- és multidiszciplináris jellege

Abstract

Amikor a neveléstudomány illetékesei áttekintik a tudományág állását, szívesebben beszélnek a neveléstudomány művelőinek és módszereinek interdiszciplinarizálódásáról, mint arról a tudományszociológiai tényről, hogy az oktatásról több tudományág képviselői is folytatnak kutatást. A tanulmány bemutatja, hogy 1945 előtt elsősorban a statisztika és történettudomány vett részt az oktatásügy leírásában. Az 1960-as évektől jelent meg a szociológia, a közgazdaságtudomány és a fi lozófi a. Az 1970–2010 közötti időszakra vonatkozó empirikus vizsgálat szerint a személyek vonatkozásában erőteljes történettudományi interdiszciplinarizáció ellenére az oktatástörténet és neveléstörténet meglehetős elkülönültségben működik. A művek vonatkozásában domináns szociológiai és pszichológiai interdiszciplinarizáció alapvetően eltérő természetű: míg a szociológiai és neveléstudományi orientáció intézményesen is összefonódott, a pszichológiai interdiszciplinarizáció csupán azt jelenti, hogy vannak olyan pszichológusok, akik oktatásügyi kérdésekkel foglalkoznak. = When the leading elite of educational science is monitoring the state of arts, they speak about the interdisciplinarisation of the representatives of the educational science very often, but the fact, that the education as topic, is researched by the representatives of diff erent sciences is much less known. Th e paper describes, how the statistical science and history played a dominant role in the pre-1945 period of academic describing of education. Th e philosophy, economy and sociology started to be important since 1960s. Th ere is an empirical study about the 1970–2010 period, when contrary the strong relation between the academic staff of history and education, the real product of “history of education” made by historians and “history of education” made by educational experts existed as parallel reality. If we use the Universal Decimal Catalogue database of the Library of Budapest, we can realise that the two dominant actors of interdisciplinarisation of education follow diff erent strategies. Th e sociologist works together with the experts of education. Th e psychologist is interested in the topics of education, but follows a publications strategy which is independent from the educationalist’s one.