A nyugdíjrendszer fenntarthatósága a munkapiaci folyamatok függvényében – jelenlegi körkép és kitekintés 2030-ig

Antal, G., – Telegdy, Á. (2003). A foglalkoztatási szerkezet előrejelzése foglalkozási
csoportok, nem és iskolai végzettség szerint. In: Fazekas, K. – Varga, J. (szerk.) Trendek és
előrejelzések. Munkaerőpiaci prognózisok készítése, szerkezetváltás a munkaerőpiacon.
MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest.
Augusztinovics, M. (2005). Népesség, foglalkoztatottság, nyugdíj. Közgazdasági Szemle, LII.
évf., 5. sz., pp. 429–447.
Augusztinovics, M. – Gyombolai, M. – Máté, L. (2008). Járulékfizetés és nyugdíjjogosultság
1997–2006. Közgazdasági Szemle, 55. évf. 7–8. sz., pp. 665– 689.
Augusztinovics, M. – Köllő, J. (2007). Munkapiaci pálya és nyugdíj, 1970–2020.
Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. június, pp. 529–559.
Augusztinovics, M. – Köllő, J. (2008). Decreased Employment and Pensions. In: Holzmann,
R., L. Mackellar and J. Repansek (szerk.) Pension Reform in South–Eastern Europe: Linking
to Labor and Financial Market Reforms. The World Bank, Washington D.C.
Bajkó, A. – Maknics, A. – Tóth, K. – Vékás, P. (2015): A magyar nyugdíjrendszer
fenntarthatóságáról. Közgazdasági Szemle. 62(12): 1229–1257.
Bakó, T. (2013). A magyarországi munkapiac 2012–2013–ban. In: Fazekas, K. – Neumann, L.
(szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2013. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi
Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, Országos Foglalkoztatási Nonprofit
Kft., Budapest.
Bakó, T. (2014). A magyarországi munkapiac 2013–2014–ben. In: Fazekas, K. – Neumann, L.
(szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2014. MTA Közgazdaság– és Regionális Tudományi
Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Kutatóintézet, Országos Foglalkoztatási Nonprofit
Kft., Budapest.
Bakó, T. – Cseres-Gergely, Zs. – Galasi, P. (2013). Az MTA KRTK KTI munkaerő-piaci
előrejelző rendszere. Közgazdasági Szemle 60:(2), pp. 117-133.
Bálint, M. – Köllő, J. – Molnár, Gy. (2010). Nyugdíjjogszerzés és teljes aktív életpálya.
Statisztikai Szemle, 88(6).
Banyár, J. (2017): Conflict or Fair Deal Between the Generations? Alternative economics for
pensions. Review of Sociology, 27(4): 61–82.
Banyár, J. – Gál, R. I. – Mészáros, J. (2016): Egy gyermeknevelés-függő nyugdíjrendszer
körvonalai. In: Patkós, A. (ed.): Simonovits 70: Társadalom- és természettudományi írások
Arkhimédésztől az időskori jövedelmekig. Budapest, MTA KRTK Közgazdaságtudományi
Intézet, p.175–194.
Burka, D. (2019): Demográfiai előrejelzések és nyugdíjkutatás támogatása mikroszimulációs
módszertanok alkalmazásával. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem,
Gazdaságinformatika Doktori Iskola. DOI: 10.14267/phd.2019032
Burns, A. – Cekota, J. (2002): Coping with Population Ageing in Hungary. OECD Economics
Department Working Papers No. 338.
Casey, B. – Oxley, H. – Whitehouse, E. – Antolín, P. – Duval, R. – Leibfritz, W. (2003):
Policies for an ageing society: recent measures and areas for further reform. OECD
Economics Department Working Papers No. 369.
Creighton, H. (2014). Europe’s ageing demography. London: International Longevity Centre.
Cseres-Gergely, Zs. (2005). Inaktív középkorú emberek és háztartások: ösztönzők és korlátok
(műhelytanulmány). PM Kutatási Füzetek; 2005/13., 61 p. Pénzügyminisztérium, Budapest.
Cseres-Gergely, Zs. (2007). Inactivity in Hungary – the persistent effect of the pension system
(working paper). Budapest working papers on the labour market, BWP 2007/1., 30 p. MTA
KTI, Budapest. ISBN: 978-963-9588-95-0.
Cseres-Gergely, Zs – Hámori, Sz. (2009). Az iskolázottság és a foglalkoztatás kapcsolata
nemzetközi összehasonlításban (1999-2005). In: Fazekas, K. (szerk.): Oktatás és
foglalkoztatás. pp. 43-61. (KTI könyvek; 12.) MTA KTI, Budapest. ISBN: 978-963-9796-
71-3.
Cseres-Gergely, Zs. – Scharle, Á. (2005). Az idősek alacsony aktivitásáról és ennek intézményi
okairól. In: Hárs, Á., Landau, E., Nagy, K. (szerk.): Európai foglalkoztatási stratégia:
Lehetőségek és korlátok az új tagállamok számára. KOPINT-DATORG Konjunktúra
Kutatási Alapítvány, Budapest, pp. 129-142. ISBN: 963-7260-05-06.
Dekkers, G. (2013). An introduction to MIDAS_BE, the dynamic microsimulation model for
Belgium (working paper). Centre for Sociological Research, Brussels.
Diaconu, L. (2015): Ageing population: comparative analysis among European Union states.
CES Working Papers 7(1): 50–59.
Ehrenberg, R.G. – Smith, R.S. (2015). Modern Labor Economics: Theory and Public Policy
(12th edition). Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey.
ENSZ (2019): World Population Prospects, The 2019 Revision – Key Findings and Advance
Tables. New York: United Nations Department of Economic and Social Affairs.
ENSZ (2020): World Population Prospects, The 2019 Revision – Key Findings and Advance
Tables. New York: United Nations Department of Economic and Social Affairs.
Eurostat (2019): Online database. https://ec.europa.eu/eurostat/data/database
Fazekas, K. – Varga, J. (szerk.) (2015). Munkaerőpiaci Tükör. MTA KTI, Budapest.
Földházi, E. (2015): A népesség szerkezete és jövője. In: Monostori, J. – Őri, P. – Spéder, Zs.
(szerk.): Demográfiai portré 2015. Budapest: KSH NKI. 213–226.
Freudenberg, C. – Berki, T. – Reiff, Á. (2016): A Long-Term Evaluation of Recent Hungarian
Pension Reforms. MNB Working Papers 2016/2. Magyar Nemzeti Bank.
Galasi, P. – Varga, J. (2005). Munkaerőpiac és Oktatás. MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
Budapest.
Gál, R. I. – Törzsök, Á. (2017): The savings gap in Hungary. The Journal of the Economics of
Ageing.
Gil-Alonso, F. (2012): Ageing and policies: pension systems under pressure. In: De Santis, G.
(szerk.): The Family, the Market or the State? Intergenerational Support under Pressure in
Ageing Societies. Dordrecht, International Union for the Scientific Study of Population,
Springer 35–58.
Hablicsek, L. (2004): Demographics of Population Ageing in Hungary. Center for
Intergenerational Studies, Institute of Economic Research, Hitotsubashi University
Discussion Paper No. 207.
Holtzer, P. (szerk., 2010). Jelentés a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tevékenységéről.
Miniszterelnöki Hivatal, Budapest.
Jarocinska, E. – Ruzik, A. – Nijman, T. – Vork, A. – Määttänen, N. – Gál, R. (2014):
The impact of living and working longer on pension income in five European countries:
Estonia, Finland, Hungary, the Netherlands and Poland. CASE Research Paper No. 476.
Jaumotte, F. (2003). Female Labour Force Participation: Past Trends and Main Determinants
in OECD Countries. OECD Economics Department Working Papers, No. 376, OECD
Publishing.
Kapitány, B. – Spéder, Zs. (2017): Hitek, tévhitek és tények a népességcsökkenés
megállításáról – Demográfiai kihívások és kezelési lehetőségeik. In: Jakab, A. – Urbán, L.
(eds.): Hegymenet – Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon. Budapest: Osiris.
177–191.
Kertesi, G. – Köllő, J. (2006). Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a
diplomák piaci értéke. Közgazdasági Szemle, LIII. évf., pp. 201–225.
Kertesi, G. – Varga, J. (2005). Foglalkoztatás és iskolázottság Magyarországon. Közgazdasági
Szemle, LII. évf., 7–8. sz., pp. 633–662.
Kleinbaum, D. G. – Klein, M. (2010). Logistic regression (3rd edition). Springer-Verlag, New
York.
Kovács, E. – Rétallér, O. – Vékás, P. (2015). Modellpontok szerepe a nyugdíjhatásvizsgálatban. Közgazdasági Szemle, 62:12, pp. 1328–1342.
KSH (2021): Fókuszban a megyék – 2020. I–III. negyedév. Térségi összehasonlítás.
URL: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/203/index.html
Li, J. (2011). Dynamic Microsimulation for Public Policy Analysis. Boekenplan Maastricht,
Maastricht.
Monostori, J. (2015): Ageing and retirement. In: Monostori, J. – Őri, P. – Spéder, Zs. (eds.):
Demographic Portrait of Hungary 2015. Budapest: Hungarian Demographic Research
Institute.
Nemzetgazdasági Minisztérium és Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (2017):
Country fiche on pension – Hungary (jelentés).
Németh, A. O. – Németh, P. – Vékás, P. (2019): Demographics, Labour Market, and Pension
Sustainability in Hungary. Society and Economy (online, DOI: 10.1556/204.2019.015).
Németh, A. O. – Németh, P. – Vékás, P. (2020): Childbearing and Pensions in the V4
Countries. KÖZ-GAZDASÁG, 15:2, pp.120-129.
OECD (2017): Pensions at a Glance 2017 – OECD and G20 Indicators. Paris: OECD.
Regős, G. (2015): Can Fertility be Increased With a Pension Reform? Ageing International,
40(2): 117–137.
Simonovits, A. (2003): Modeling pension systems. Palgrave Macmillan, Egyesült Királyság,
192 p. ISBN: 1403915245.
Simonovits, A. (2020): A magyar nyugdíjrendszer középtávú feszültségei, Közgazdasági
Szemle, 67:1, 456–473. o.
Simonovits, A. (2021): A magyar nyugdíjrendszer a koronavírus-járvány után. Válasz a
Külgazdaság körkérdésére.
Szabó, S-né Csemniczki K. (2000). Nyugdíjrendszerünk 1929-től 1997-ig. In. Augusztinovics,
M. (szerk.): Körkép reform után. Tanulmányok a nyugdíjrendszerről. Közgazdasági Szemle
Alapítvány, Budapest.
Széman, Zs. (2011): Ageing in Hungary: Demography and labor market challenges. In: Hoff,
A. (2011): Population Ageing in Central and Eastern Europe. Routledge.
ISBN: 9781315601489.
Vékás, P. (2015). Az egyéni munkaerőpiaci aktivitás becslése mikroszimulációs
modellkeretben. Közgazdasági Szemle, 62:12, pp. 1291–1308.