Ajánlások és teljesülésük: A V4-ek országspecifikus ajánlásai európai kontextusban

Abstract

E tanulmány azt vizsgálja, hogy a visegrádi országok mennyire veszik fi gyelembe az Európai Bizottság országspecifi kus közpolitikai ajánlásait, és a régióban tapasztalt implementációs szint milyennek tekinthető európai összehasonlításban. Az Európai Bizottság éves országjelentéseiben publikált értékelésekből épített adatbázis alapján nemcsak az ajánlások egy éven belüli, nemzeti szintű teljesítését mutatjuk be, hanem kitérünk az ajánlások közpolitikai eloszlására és a javaslatok hosszú távú teljesülésére is. A négy visegrádi ország öt év átlagában gyakorlatilag együtt mozog az uniós közpolitikai ajánlások nemzeti szintű végrehajtása terén. Az EU egészét tekintve valamennyien a mezőny második feléhez tartoznak, a közepesnél némileg gyengébb szintű haladást értek el az ajánlások nemzeti szintű megvalósításában. Az uniós ajánlásoknak hosszabb távon azonban jóval nagyobb hatása van a tagállami közpolitikai döntésekre, mint amilyet az éves értékelések kimutatnak. Ennek fontos bizonyítéka, hogy az Orbán-kormány több éves távlatban az uniós ajánlások csaknem kétharmadában tett olyan intézkedéseket, amelyeket az Európai Bizottság is legalább közepes haladásként értékelt. Ezzel együtt is igaz, hogy a hosszabb távú imp lementáció terén is nagyobb valószínűséggel hagyják fi gyelmen kívül az ajánlásokat a visegrádi országokban, mint az uniós tagállamok többségében. Az országspecifi kus ajánlások nemzeti szintű megvalósításának vizsgálata összességében azt bizonyítja, hogy az európai integráció nemcsak kemény, kötelező eszközökkel és kizárólagos hatáskörökkel érhet el hatást a tagállamokban, hanem puhább módon, közpolitikai koordinációval is.