A művészet eltagadott gazdaságának feminista megközelítése

Abstract

Katja Praznik Art Work: Invisible Labour and the Legacy of Yugoslav Socialism című könyvében arra vállalkozik, hogy felfedje a művészetről szóló diskurzusban jellemzően elhallgatott munka valóságát. Vagyis a könyv arra világít rá, hogy a művészet gazdasági működésének és beágyazottságának eltagadása megalapozza és fenntartja a művészet és a művészek kizsákmányolását. Mindezt Praznik a szocialista Jugoszlávia kontextusában és példáján keresztül mutatja be. Az itt következő tanulmány a könyv második fejezete, ami a konkrét esettanulmányokat megelőző általános elméleti keret részeként a művészeti munka és a házimunka közötti analógián keresztül vizsgálja a művészet és művészek pozícióját a kapitalizmusban, kifejezetten a munka szempontja felől közelítve. Fő állítása, hogy a művészeti munka és a művészet gazdaság láthatatlanná tétele, illetve el nem ismerése teszi lehetővé a jelenlegi gazdasági és társadalmi viszonyok között a művészet és a művészek kizsákmányolását, és így párhuzamba állítható a jellemzően nők által láthatatlanul végzett reproduktív munkával. A hasonlóságok és különbségek elemzésével arra is rávilágít, ahogy a fennálló genderviszonyok, illetve az ezeken átszűrt fogalmak (mint például az autonómia, a kreativitás, a zseni stb.) meghatározzák a kizsákmányolás különböző módozatait a művészeti munka és a házimunka esetében.