Van-e kiút a kulturális kapitalizmusból?

Abstract

Ez a tanulmány a kultúra közjóként való értelmezésének nehézségeit és akadályait veszi számba, a kapitalista világrendszerbe belesimuló társadalmi és gazdasági szerepek nemzetközi és történeti áttekintésének tükrében. A konvencionálisan nyugati modernista művészetfelfogás kultúrafogalmának megkérdőjelezésével rámutat arra, hogy bár a kapitalizmus által bekebelezett és kisajátított kultúra keretei között a közjavak fogalma nehezen ültethető át a gyakorlatba, de ez a kultúra fogalmának átértékelésével már áthidalható. A kulturális közjavakat nem olyan egyszerű definiálni, mint a természeti közjavakat – a levegőt, a vizet – és más természeti erőforrásokat, amelyeket egyenlően és univerzálisan kellene megosztani. Dipesh Chakrabarty segítségünkre volt Európa provincializálásában, de úgy tűnik, hogy a „The Climate of History” című cikkében már ő is egy újfajta egyetemesség mellett foglal állást: „A klímaváltozás az emberi kollektivitás kérdését veti fel számunkra, az univerzális egy olyan formájára utalva, amelyen keresztül nem vagyunk képesek megtapasztalni a világot.” (Chakrabarty 2009)