Kelet-Európa mint a közgazdaságtani tudás laboratóriuma: A neoliberalizmus transznacionális gyökerei

Eredeti tanulmány megjelent: Bockman, Johanna – Eyal, Gil (2002): Eastern Europe as a Laboratory for Economic Knowledge: The Transnational Roots of Neoliberalism. In: American Journal of Sociology, Vol. 108., No. 2.: 310–352.

Abstract

A szerzők – Latour cselekvőhálózat (actor-network) és átfordítás (translation) fogalmaira támaszkodva – rámutatnak arra, hogy a neoliberalizmus kelet-európai sikerét nem egy hálózat csomópontjai mentén elterjedt intézményi formaként érdemes elemezni, hanem úgy, hogy magát is cselekvőhálózatként értelmezzük, mely egy olyan sajátos átfordítási stratégián alapul, amely a szocializmust a közgazdaságtani tudás laboratóriumaként fogja fel. Eszerint a szocializmus az 1920-as és 1930-as évek szocialista kalkulációs vitája során alakult a közgazdaságtan laboratóriumává. Egy hidegháború során lezajlott széles körű vita dokumentumai szintén szerepet kapnak a tanulmányban, és arra mutatnak rá, hogy a szereplők a továbbiak során is közreműködtek egy transznacionális hálózat szervezésében azzal a céllal, hogy a szocialista laboratórium eredményeit kapcsolatba hozzák a nyugati közgazdaságtan vitáival és küzdelmeivel. Végül az 1989 utáni átmenettervezetek a posztkommunista Kelet-Európában, melyek amerikai közgazdászok közreműködésével jöttek létre, ennek a transznacionális hálózatnak a folytatásaiként mutatkoznak meg.