Egyetemi hallgatók alkohol- és drogfogyasztása, szabadidő-eltöltési szokásai és jólléte Magyarországon

Abstract

Hazai általános népesség körében készült vizsgálatokból (Paksi et al. 2021) tudjuk, hogy a fiatal felnőtt korosztály jelentősen érintettebb egészségkárosító magatartások szempontjából az idősebb korosztályhoz képest. Számos hazai és nemzetközi kutatás készült, amely az egyetemisták rizikómagatartását vizsgálja és kiemelt figyel- met fordít erre a populációra, azonban kevés olyan kutatás található a szakirodalomban, amely az egyetemisták rizikómagatartását a nem egyetemista populációval veti össze. Hogy az egyetemisták érintettebbek-e az ugyanolyan életkorú nem egyetemista populációhoz képest alkohol- és drogfogyasztás szempontjából, megoszlanak az álláspontok a szakirodalom szerint (Bennett–Holloway 2014). Egyesült Királyságban készült kutatás szerint bizonyos szerekben nincs különbség e két populáció között, bizonyos szerekben pedig jelentősebb eltérés tapasztalható (Bennett–Holloway 2014; Schulenberg et al. 2020). Abban azonban egységes álláspont figyelhető meg a szakértők körében, hogy a szélsőséges alkoholfogyasztás vagy a droghasználat sokkal gyakoribb késő serdülőkorban és fiatal felnőttkorban, mint az életút későbbi szakaszaiban (Kuntsche–Gmel 2013; van den Bos–Blaauw–Bieleman 2022), és az egyetemista populáció körében az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma a drogfogyasztás (Schulenberg et al. 2017; Welsh–Shentu–Sarvey 2019).