Magyarország élelmezése válság idején

Abstract

Az élelmiszerárak 2015–2020 között 23%-kal, az éves egy főre jutó nettó átlagjövedelem 61%-kal emelkedett, míg 2022–2023-ban az élelmiszerárak 59, miközben a jövedelmek 33,2%-kal növekedtek. Az élelmiszer-infláció jövedelmek növekedését jelentősen meghaladó üteme szükségszerűvé teszi Magyarország élelmezési helyzetének újraértékelését. A tanulmány az élelmezésbiztonság fogalmi keretrendszerét követve vizsgálja az élelmiszerek rendelkezésre állását, felhasználását, az élelmiszerekhez való fizikai és gazdasági hozzáférést, valamint ezen tényezők stabilitását. A vizsgálatban nyilvános adatok (KS H, Nébih, EFS A, WHO, OTÁP ), valamint egy online, nem reprezentatív (n=300) kérdőíves felmérés adatai kerültek feldolgozásra. Az eredmények szerint a rendelkezésre állás és a fizikai hozzáférés alapvetően megvalósul Magyarországon, az élelmezésbiztonság Achilles-sarka a gazdasági hozzáférés és a felhasználás közös dimenziója, a minőségi étrendhez szükséges élelmiszerek megfizethetősége. A 2019. évi OTÁP -felmérés szerint a fontos vitamin-, esszenciáliszsírsav- és élelmirost-források (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, száraz hüvelyesek, halak, diófélék, olajosmagvak) fogyasztása nem éri el a dietetikai ajánlásokat. A 2015–2020 közötti jövedelmi szintek szerinti élelmiszerfogyasztás és átlagjövedelem kapcsolatának vizsgálata (Spearman-féle rangkorrelációs együttható) alapján a magasabb jövedelemmel rendelkezők több gyümölcsöt (rs=0,988), halat (rs=0,976), zöldségfélét és burgonyát (rs=0,964), valamint húsfélét (rs=0,915) fogyasztottak, tehát jobban megfeleltek az OTÁP által ajánlott étrendnek, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. A kérdőív kitöltői között az ezen élelmiszerekből a 2022. január előtti időszakhoz képest kevesebbet vásárlók havi átlagjövedelme a teljes mintáét 3–14 százalékkal múlta alul, a változás okaként első helyen az élelmiszerárak emelkedését jelölték meg. A nevezett élelmiszerekből nagyobb mennyiséget vásárlók átlagjövedelme viszont 13–27 százalékkal meghaladta a minta átlagjövedelmét, tehát feltételezhető, hogy a 2022–2023 közötti – jövedelmek emelkedését meghaladó – élelmiszer-infláció következtében az alacsony és a magas jövedelmű háztartások étrendje közötti minőségi távolság tovább növekszik