Corvinus
Corvinus

Adalékok Max Weber elméletének hatástörténeti problematikájához

Jenei, György (2019) Adalékok Max Weber elméletének hatástörténeti problematikájához. Köz-gazdaság, 14 (4). pp. 184-199. DOI https://doi.org/10.14267/RETP2019.04.13

[img]
Preview
PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
908kB

Official URL: https://doi.org/10.14267/RETP2019.04.13


Abstract

Egyöntetű vélemény nemzetközi szinten a társadalomtudományi szakirodalomban, hogy Max Weber életműve a XX. században - de még napjainkban is - kiemelkedő hatást gyakorolt és gyakorol a társadalomtudományok különböző ágaiban, így a szociológiában, a filozófiában, a közgazdaságtudományban, a történettudományban és a közigazgatás-tudományokban is. Közismert, hogy Weber nemcsak a különböző szaktudományokat művelte, hanem a filozófiát is, ezért nevezte Karl Jaspers „a kor legnagyobb filozófusának” Webert a temetésén 1920-ban mondott gyászbeszédében. Weber elméletének többdimenziós, sokféle mozzanatból álló hatástörténete van, amely napjainkban is tovább íródik. A weberi életmű napjainkban is velünk él. A weberi elmélet hatástörténetének nevezetes mozzanata – többek között – a társadalmi cselekvés tana, az ideáltípus, a protestáns aszkézis szerepe a kapitalizmus keletkezésében, a társadalomtudományok értékmentességének elve és a modern bürokrácia szerepe is. Az egyes mozzanatok nem elszigeteltek, hanem komplex módon különböző kombinációkban érvényesülnek a hatástörténetben. A weberi életmű hatástörténetének további sajátossága, hogy a különböző értelmezések egyrészt vitákat és ellentéteket tartalmaznak, másrészt úgy épülnek egymásra, hogy közben az eredeti weberi életmű tartalmát elhomályosítják, sőt – akaratlanul – torzítják is. A XX. századi hatástörténetben a század végére a weberi életműről kialakult kép sokszor eltér az autentikus weberi életműtől. Ez azt jelenti, hogy azok a kutatók, akik weberiánusnak deklarálják magukat vagy annak minősítik őket, egyáltalán nem biztos, hogy az autentikus weberi életművel egyező álláspontokat foglalnak el. Találóan írja Erdélyi Ágnes a szociológiai hatástörténetet áttekintve, hogy a kutatók többet olvastak Weberről, mint Webertől [Erdélyi, 1993]. Ez a megállapítás általános érvénnyel kiterjeszthető a weberi életmű hatástörténetének majdnem minden mozzanatára. Marosán Bence – a Max Weber halálának 90. évfordulója alkalmából 2010-ben az ELTE Filozófiai Intézetében rendezett konferenciájáról készített - összefoglalója tartalmazza a hatástörténet és az autentikus életmű eltérésének különböző mozzanatait. Tanulmányunkban az eltéréseknek két mozzanatát tesszük elemzés tárgyává. Az egyik a kapitalizmus keletkezésének és lényegi természetének elmélete, a másik a bürokratikus szervezet, a bürokrácia helye és szerepe a modern társadalmakban.

Item Type:Article
Subjects:Philosophy
Economics
Public administration
DOI:https://doi.org/10.14267/RETP2019.04.13
ID Code:5463
Deposited By: Veronika Vitéz
Deposited On:15 Apr 2020 21:59
Last Modified:15 Apr 2020 21:59

Repository Staff Only: item control page