A magyar élelmiszer-gazdaság „válságteljesítménye” = The “Crisis Performance” of the Hungarian Food Economy

Abstract

a válságok a gazdaság egészét érintik, azonban a hatásuk mértéke eltérő az egyes ágazatokban. a legutóbbi két, Magyarország szempontjából érdemi hatással bíró válság (a globális pénzügyi válság 2008-ban és az Oroszország elleni embargó 2014-ben) kapcsán látható volt, hogy a nemzetközi agrárkereskedelem értékben és mennyiségben is csökkent, valamint a mezőgazdasági termékek ára jellemzően nőtt, különösen 2007-ről 2008-ra. Magyarországnak már 2004 előtt is külkereskedelmi többlete volt az agrártermékekből, ami az eU-csatlakozást követően jelentősen bővült. a cikk célja annak vizsgálata, hogy az élelmiszer-gazdaság teljesítményére hogyan hatottak az elmúlt időszak válságai. az eredmények azt mutatják, hogy ez sok tényezőtől függ, például az előállított termékek típusától (nyersanyag vagy feldolgozott termék, romlandó vagy nem romlandó áru stb.), illetve a kereskedelmi integráció szintjétől. ennek érdekében a cikk áttekintést nyújt a magyar mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdasági külkereskedelem teljesítményéről. Mivel Magyarország erősen integrálódott az eU közös piacába, így elsősorban a többi tagállammal kereskedik, a legfontosabb külkereskedelmi partnere Németország. ezt termékszinten vizsgálva megállapítható, hogy a nyersanyagok aránya magasabb az exportoldalon (gabonafélék és olajos magvak) az importoldalhoz képest (például hús és húsfélék vagy a különféle cukrászati készítmények). az eredmények alapján a Covid–19-járvány hatása más volt, mint a két korábbi válságé. a szállítási nehézségek ellenére a magyar kivitel bővült, ami növekvő kereskedelmi többletet eredményezett. Másrészt a nemzetközi élelmiszerárak is stabilak maradtak. Mindez összességében előnyös volt Magyarország számára, mivel a belföldi keresletet jelentősen meghaladó termelés magas élelmezésbiztonságot eredményezett, ráadásul nőtt a kereskedelmi többlet nagysága is.