Az oktatási és a kutatási tevékenységek arányának vizsgálata az állami felsőoktatási intézményekben

Abstract

A tanulmány célja, hogy rámutasson a modern emberierőforrás-menedzsment felsőoktatási intézményekben való alkalmazásának a változások abszolválásában meghatározó szerepére és jelentőségére. Továbbá egy új szemléletű kutatással az oktatók, kutatók szemszögéből valós képet adjon a felsőoktatási intézményekben zajló humánerőforrás-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról, az oktatás-kutatás arányáról, a munkaidő-kihasználtság mértékéről és a tudományos életpálya jellemzőiről. A kutatás bebizonyította, hogy a magyar felsőoktatási szektorban zajló piacorientáció és a működési környezetben bekövetkezett változások az oktatói, kutatói munkavégzés feltételeit, az ellátandó feladatok diverzifikációját, specializációját és differenciálódását eredményezték. Magyarországon az oktatók és a kutatók átlagosan heti 47 órát dolgoznak, nemzetközi viszonylatban a középmezőnyben helyezkednek el. A munkaidő legnagyobb hányadát, 47,4%-át oktatásra fordítják. Ez a legmagasabb a vizsgált országok között, ugyanakkor az egyéb tevékenységek ellátására (például a szolgáltatásnyújtás, a vállalati szférával való kapcsolatépítés és együttműködés) fordított idő a legalacsonyabb. A közalkalmazotti kinevezésük mellett az oktatók 42%-a megbízási szerződéssel rendelkezik a versenyszférában és 38%-a saját vállalkozást vezet. Az oktatók háromnegyed részét elsődlegesen a többletjövedelem szerzése motiválja, ezt követi az elméleti tudás gyakorlati hasznosítása.