Hurrá, populizmus! A korszellem, melyben a mentegetőzések ideje lejárt.

Abstract

A populizmus – mely többek közt jelenthet ideológiát, politikai magatartást, stílust, stratégiát – jelentős globális térnyerése élénkíti a tudományos, politikai és közéleti diskurzusokat évszázadunkban, amikor is az év szava címet nyerte el 2017-ben. Bár e diskurzusok uralkodó hangneme, hozzáállása a populizmushoz mindig is erősen negatív és ellenséges volt, A népszerűség átka – Portrék, ideológiák, programok a populizmus múltjából és jelenéből című tanulmánykötet célja, hogy ezen változtasson. A Heil Kristóf Mihály és Petri Bernadett szerkesztésében elkészült könyv rávilágít, hogy a populizmus nem is olyan rossz, mint eddig tudtuk vagy gondoltuk. A mintegy tizenegy frappánsan megírt, de tényközlő fejezetből megtudhatjuk a (politikai) populizmus fogalmi nehézségeit, történetét a 19. századtól napjainkig, és mai, egyes országokra, pártokra, mozgalmakra és vezetőkre lebontott jellemzőit. Végkövetkeztetésként pedig azt, hogy a populizmus a demokrácia legmagasabb megnyilvánulási formája is lehet, de legalább az ahhoz vezető út, és semmikképpen sem annak ellentéte. Ekképpen ahelyett, hogy védekezni kellene az ellen, ha valakit populizmussal vádolnak, egyszerűen fel kell vállalni, és büszkének kell lenni rá. Ezt az újszerű, a populizmust támogató stílust vagy stratégiát nevezzük a jelen recenzióban Hurrá-populizmusnak, ami – a posztliberalizmust leváltva – egy olyan politikai korszellem eljövetelét sejteti, melyben a mentegetőzések ideje lejárt.