Az arisztoteliánus gazdaságetika alapjai

Abstract

A gazdaságetika mára klasszikusnak számító tankönyveit, szöveggyűjteményeit átlapozva az a benyomása támadhat az olvasónak, hogy a gazdaságetikai problémák leírására, elemzésére és megoldására alkalmas etikai rendszerek küzdelmében mindössze két morálfilozófiai hagyomány verseng. A következményetika (konzekvencializmus) és a deontológia olymértékben "uralják" a gazdaságetikai diskurzust, hogy kétségkívül álláspontjának részletes indoklására kényszerül az, aki egy harmadik irányzat, az úgynevezett arisztoteliánus etika relevanciájára kívánja felhívni a figyelmet. Ezért (is) érdemes talán messzebbről indítani az elemzést, és először röviden bemutatni az arisztoteliánus és az említett másik két etikai rendszer között fennálló legfontosabb különbségeket. Az elméletek összehasonlítása vezethet ugyanis ama következtetések levonásához, melyek már a gazdasági cselekvések és cselekvők megértése szempontjából is érdekesek lehetnek. A tanulmányt egy lehetséges arisztoteliánus gazdaságetikai kutatási program vázlata zárja. Az arisztoteliánus etika fent említett - normatív gazdaságetikai elméleteket illető - háttérbe szorulásának ellentmondani látszik az a tény, hogy az elmúlt évtizedekben kétségkívül megélénkült a filozófus-közösség érdeklődése eme hagyomány iránt. Az erény-etika azonban egészen a legutóbbi évekig nem talált olyan követőkre, akik az elméleti rendszert gazdaságetikai problémákra alkalmazták volna. Néhány szerző eme hiány egyik lehetséges okaként Arisztotelész lesújtó véleményét jelöli meg, melyet a nyereségszerzést célzó gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatban alakított ki (McCracken et al. [1998]). Mások szerint viszont az arisztotelészi etika legfőbb gyengéje éppen az, hogy nincs mondanivalója a személyes szférán túlmutató (például intézményi környezetben felmerülő) problémákat illetően (Louden [1984]). Ez utóbbi nézet szerint tehát az erény-etika hívei hallgatásra vannak kárhoztatva a közösségi szinten megjelenő etikai konfliktusokkal kapcsolatban. Az eme álláspontban (is) megfogalmazódó félreértés jól illusztrálja az erény-etika és a modern etikai elméletek összehasonlítását célzó alábbi rövid elemzés szükségességét.