Magyarország és a Bretton Woods-i ikrek

Abstract

Magyarország 1982 májusában lett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tagja, majd csatlakozott a Világbankhoz (IBRD – Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) is. A nyolcvanas évek elején valóra vált csatlakozást hosszú, több évtizedet átívelő viták, dilemmák, puhatolózások, lavírozás előzte meg. A világgazdasági környezet alakulása, a konjunktúra és recesszió kettősének váltakozása meghatározó volt a magyar gazdaságpolitika számára. A globális gazdaság alakulásának szintjén a Bretton Woods-i rendszer felemelkedését, zenitjét és felbomlását nem lehet megkerülni, ugyanakkor a szűkebb (nyugat-európai) környezetet tekintve az európai integráció formálódását, a közös piac létrejöttét sem szabad figyelmen kívül hagyni. A világgazdaságra a világpolitika is hatással volt a hidegháborús időszakban, így erre a vetületre is ki kell térni az elemzésben. Maga az ötlet, hogy az ország felvételét kérje a Bretton Woods-i ikerszervezetekbe, nem volt új keletű, azonban a hidegháborús környezet behatárolta a mozgásteret. A két nagyhatalom hullámzó viszonya, amely a nagyfokú szembenállás és a kooperáció kettőse között ingadozott, meghatározó volt Magyarország számára az IMF tagság szempontjából. A világpolitika és globális gazdaság kapcsolatát mi sem mutatja jobban ebben az időszakban, mint az olajárrobbanások a hetvenes években, s ezek hatása magára a nemzetközi valutáris rendszerre, és a világkereskedelemre.