Rivális elméletek a jóléti államról

Abstract

A modern kapitalizmusban kialakuló jóléti államok különböznek egymástól. Miért jön létre az egyik országban liberális, a másik országban konzervatív, a harmadik országban szociáldemokrata jóléti állam? A magyarázatok maguk is különbözőek. Az egyes iskolák elméleti érvelésének rekonstrukciója révén szeretném megkeresni az elméletek közötti közös, illetve ütközési pontokat. Vajon kizárják vagy feltételezik egymást a jóléti állam kialakulását magyarázó rivális elméletek, mint analitikus konstrukciók? Négy olyan politikai gazdaságtani elméletet tárgyalok, amelyek számos vonatkozásban eltérnek egymástól, mégis összeköti őket az, hogy oksági kapcsolatot tételeznek fel a jóléti állam rezsimje és a társadalmi koalíciók sajátosságai között. (1) A hatalmi erőforrások tézise a teljes oksági láncot a társadalmi koalíciók -> a kormányzat politikai jellege -> jóléti rezsim kategóriáival írja le. (2) Az osztályközi koalíciók elméletében a kormányzat politikai jellege nem meghatározó változó, a társadalmi koalíciók fogalma pedig olyan közvetítő változóvá válik, amelyet analitikusan megelőz a munkaerőpiaci rezsim fogalma. Az elmélet teljes oksági sémája az alábbi: munkaerőpiaci rezsim -> társadalmi koalíciók -> jóléti rezsim. (3) A kapitalizmus változatai-iskola is meghatározónak tekinti a munkaerőpiaci rezsimet, de nem tekint el a kormányzat politikai jellegének hatásaitól sem. Részletes sémája a következő: munkaerőpiaci rezsim -> társadalmi koalíciók, medián szavazó -> a kormányzat politikai jellege -> jóléti rezsim. (4) A politikai intézményi hatás elmélete a társadalmi koalíciók változóját a választási rendszer és a kormányzat politikai jellege közötti közvetítő változónak tekinti. A teljes magyarázat ebben az esetben a következő: a választási rendszer intézményi sajátosságai -> társadalmi koalíció -> a kormányzat politikai jellege -> jóléti rezsim.