Kant a nemzetközi rendről – „örök béke” vagy hosszú távú együttműködés?

Abstract

Az angolszász liberális politikai hagyományra és jogelméletre Immanuel Kant páratlan hatást gyakorolt. A nemzetközi politikaelmélet tudományterületén kevés dolog van, amelyet a békekoncepciók ne Kantra vezetnének vissza. Joggal gondolhatnánk, hogy életmű- véhez nincs már sok hozzáfűznivaló. A tudományterület azonban sokáig rácáfolt a fenti állításra. A tanulmány célja, hogy a politikatudománytól önállósodott nemzetközi politikaelmélet területén uralkodó Kant-értelmezéshez hozzájáruljon. A magyar „nemzetközis” szakirodalomban uralkodó nézet kevéssé veszi fi gyelembe a Kant-értelmezés még mindig zajló forradalmát. Az írás célja, hogy Kant „Az örök béke” című írásának szövegszerű ismertetésével a vita létezésén túl rámutasson, Kant számára az együttműködés alapja a nemzetközi rendszerben nem az emberek egymás iránt tanúsított jóakarata, hanem a józan, racionális cselekvés.