A korrupció formális modelljei

Abstract

Áttekintésünkben a korrupció formális mikroökonómiai és játékelméleti modelljeire összpontosítunk. A korrupciós jelenségek sokszínűsége az egységes modellkeret hiányát implikálja, ami a korrupció univerzális definíciójának hiányában olykor tisztázatlan fogalomhasználathoz vezet a szakirodalomban. Ez megnehezítheti a modellek feltételrendszerének és következtetéseinek egyértelmű összevetését. A klasszikus megközelítés szerint a korrupt viselkedés megfelelő bérrendszer kialakításával (egyfajta hatékonysági bér megfizetésével), valamint a büntetések maximalizálásával szüntethető meg. Számos kutatás hívja fel azonban a figyelmet ezen ösztönzők visszás hatásaira (magasabb kenőpénzek és kontraszelekció). Noha a korrupció hatékony voltát támogató érvek nem plauzibilisek, egy második legjobb világban a korrupció teljes megszüntetése sem feltétlenül optimális. A korrupció által okozott költségek a bürokrácia minőségétől és centralizáltságától egyaránt függnek. Több modell támasztja alá azt a megfigyelést, hogy a korrupcióellenes intézkedések hatásossága rendkívül alacsony lehet, ha a korrupció ársadalmi beágyazottsága magas. Ez kedvezőtlen esetben állandósult és önfenntartó korrupcióhoz vezethet, ami a társadalmi normák kiemelt szerepére hívja fel a figyelmet.